Péntek este 3/4 6-kor online filmklubot tartunk. Jelentkezni péntek délig még lehet - ha valaki nem kapta meg a konferencia linkjét, de szeretne csatlakozni, bátran írjon!
Rövid ajánló a filmhez egy Nagy írótól, nagy Lajostól (amely éppen 100 éves, tehát elefántkorban középkorú):
"AZ ELEFÁNT
Az elefánt a legnagyobb szárazföldi állat, de csak a felnőtt elefánt, mert egy igen kis elefánt például jóval kisebb, mint egy igen nagy víziló. Az elefánt úgynevezett állatkertekben fordul elő, a föld minden nagyobb városában, amiért is az elefánt hazája széles e világ, amiben a művészhez hasonlít. Állatkert nélkül csakis Indiában és Afrikában fordul elő, amiért is azok, akik elefántvadászatra indulnak Pilisvörösvárra, kénytelenek néhány nyúllal beérni.
Az elefánt igen rosszkedvű állat, már kicsiny korában állandóan megnyúlt orral járkál, ezért aztán az orra úgy is marad, és ormány nevet vesz föl. Jókedve úgyszólván csak akkor van, ha ütik, mert bőrének vastagsága miatt az ütést nem érzi, s ezen jóízűt röhög.
Az elefánt hangja trombitaharsogáshoz hasonlít, ami megtévesztően hasonlít ahhoz, amiről az olvasókönyvek mint az elefánt hangjáról szólnak, s amiről azt mondják, hogy hasonlít a trombitaharsogáshoz.
Az elefánt fűvel, szénával, kölessel és rizzsel táplálkozik. Barbár erkölcséről tesz tanúbizonyságot, hogy megjelenik a rizsföldeken, telezabálja magát, és fizetés nélkül távozik.
Az elefánt testi ereje óriási, hallatlan nagy terheket elbír, de tízszer annyit ő sem bír el.
Az elefánt igen sajátságosan iszik, beledugja ormányát a vízbe, éppen úgy, mint a nagyorrú kávénénikék a kávéba, de aztán a kávénénikéktől eltérőleg teleszívja az ormányát, és azt nem hagyja csak úgy visszacsöpögni a kötényére, hanem igenis belespricceli a szájába, amiben bizony a disznóhoz hasonlít, nem mintha a disznó is így tenne, hanem mert ez már mégiscsak illetlenség.
Az elefánt betegségei közt leggyakoribb a nátha; képzelhető, mekkora náthája szokott lenni.
Az elefánt igen okos állat, volt például egyszer egy szabónak egy elefántja, ez olyan okos volt, hogy amikor a szabó elment hazulról, az elefántot otthon hagyta, és a kaput bezárta, az elefánt, mikor idegenek akartak bemenni a szabó udvarába, nem eresztette be őket, mert nem is tudta volna kinyitni a kaput, meg nem is tudta, hogy be akarnak menni.
Az elefánt az állatkertben a hátán egy trónusszerű alkotmányt cipel, amibe egy leány és egy férfi beleül, és a szerelemről csevegnek, ekkor az elefánt az úgynevezett elefánt szerepét játssza.
Az elefántot robbanó golyóval vadásszák, amire nagyon dühös. Életkora igen magas, egy tudós egyszer sokáig figyelt egy elefántot, amint az kétszáz évet élt egyfolytában. Persze előbb is meghalhat, de csak akkor, ha valami olyan különös baj történik vele, amit egy elefánt se bír ki."
1920
NAGY LAJOS: KÉPTELEN TERMÉSZETRAJZ ÉS MÁS KARCOLATOK http://mek.oszk.hu/00900/00992/00992.htm#3
Mindez képekkel:
Az elefánt
a legnagyobb
szárazföldi állat, de csak a felnőtt elefánt, mert
egy igen kis elefánt például
jóval kisebb, mint
egy igen nagy
víziló.
Az elefánt
úgynevezett
állatkertekben
fordul elő,
a föld minden nagyobb városában, amiért is az elefánt
hazája
széles e világ,
amiben a művészhez hasonlít.
Állatkert nélkül
csakis
Indiában és Afrikában
fordul elő, amiért is azok,
akik elefántvadászatra indulnak
Pilisvörösvárra,
kénytelenek néhány nyúllal beérni.
Az elefánt
igen rosszkedvű állat, már kicsiny korában
állandóan megnyúlt orral járkál, ezért aztán
az orra úgy is marad,
és ormány nevet vesz föl.
Jókedve úgyszólván csak akkor van, ha ütik, mert bőrének
vastagsága miatt az ütést nem érzi,
s ezen jóízűt röhög.
Az elefánt hangja trombitaharsogáshoz hasonlít, ami megtévesztően hasonlít ahhoz, amiről az olvasókönyvek mint az elefánt hangjáról szólnak, s amiről azt mondják, hogy
hasonlít a trombitaharsogáshoz.
Az elefánt fűvel,
szénával, kölessel és rizzsel táplálkozik.
Barbár erkölcséről tesz tanúbizonyságot, hogy
megjelenik a rizsföldeken, telezabálja magát, és
fizetés nélkül távozik.
Az elefánt testi ereje óriási,
hallatlan nagy terheket elbír,
de tízszer annyit ő sem bír el.
Az elefánt igen
sajátságosan iszik,
beledugja ormányát a vízbe, éppen úgy, mint a nagyorrú kávénénikék a kávéba, de aztán
a kávénénikéktől eltérőleg
teleszívja az ormányát, és azt nem hagyja csak úgy visszacsöpögni a kötényére, hanem igenis
belespricceli a szájába, amiben bizony
a disznóhoz hasonlít, nem mintha a disznó is így tenne,
hanem mert ez már mégiscsak
illetlenség.
Az elefánt
betegségei közt leggyakoribb a nátha;
képzelhető,
mekkora náthája szokott lenni.
Az elefánt
igen okos állat, volt
például egyszer
egy szabónak egy elefántja,
ez olyan okos volt,
hogy amikor
a szabó elment hazulról, az elefántot
otthon hagyta, és a kaput bezárta, az elefánt, mikor idegenek akartak bemenni a szabó udvarába,
nem eresztette be őket, mert nem is tudta volna kinyitni a kaput,
meg nem is tudta, hogy be akarnak menni.
Az elefánt az állatkertben
a hátán egy trónusszerű
alkotmányt cipel,
amibe egy leány és egy férfi beleül,
és a szerelemről csevegnek,
ekkor az elefánt az úgynevezett elefánt
szerepét játssza.
Az elefántot robbanó golyóval vadásszák, amire
nagyon dühös. Életkora igen magas,
egy tudós egyszer sokáig figyelt egy elefántot,
amint az kétszáz évet élt egyfolytában. Persze előbb is meghalhat, de csak akkor, ha valami olyan különös baj történik vele, amit egy elefánt se bír ki.
Rövid ajánló:
A film zenéje:
1. https://www.youtube.com/watch?v=W3smsj0Wsps
https://en.wikipedia.org/wiki/21st_Century_Schizoid_Man
2. https://www.youtube.com/watch?v=TXvtDm820zI
https://en.wikipedia.org/wiki/Tubular_Bells
(Természetesen a kor anyagi és cenzori korlátai miatt átdolgozásokat, "magyarításokat" hallunk a filmben.)
Hasznos tudnivalók:
1. Az elefánt
Az elefántfélék (Elephantidae) az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül az elefántalakúak (Elephantiformes) alrendjébe és az Elephantoidea öregcsaládjába tartozó család. Az elefántok a ma élő legnagyobb szárazföldi állatok, egyben a legtermetesebb szárazföldi emlősök. A rekordméretű állatok vemhessége is rekordhosszúságú, mintegy 22 hónapig tart. Az elefántok sokáig élhetnek: akár 70 évnél is tovább. Az elefántok is felismerik magukat a tükörben, vagyis olyasmire képesek, amit eddig csak emberekről, emberszabású majmokról és delfinekről tudtak." https://hu.wikipedia.org/wiki/Elef%C3%A1ntf%C3%A9l%C3%A9k
2. schizoid
• betegesen visszahúzódó, tartózkodó
• kapcsolatra képtelen személyiség
• tudathasadásra hajlamos személy
https://topszotar.hu/angolmagyar/schizoid
A valóság, amint imitálta a filmet, közvetlenül annak elkészülte után:
"1978 januárjában távozott az Állatkertó korábbi főigazgatója, Szederjei Ákos. Helyette Holdas Sándort nevezték ki az intézmény élére. A kinevezéssel egy időben a Fővárosi Tanács az akkori viszonyok között jelentősnek számító anyagi támogatást helyezett kilátásba a szükséges korszerűsítések elvégzésére. A rendelkezésre álló források célszerű felhasználására az új igazgató egy fejlesztési tervprogramot dolgozott ki, ezt nevezték annak idején „fehér könyvnek”.
Az újabb állatok beszerzése terén is történtek jelentős előrelépések. Az elefántoknál például, ahol a régi, idős tenyészállatok ekkorra már elpusztultak, 1979-ben sikerült két fiatal állatot beszerezni. Arun és Káli az indiai Uttar Prades államból, egy Kánpur melletti tenyésztelepről érkezett 1 millió 300 ezer forintért. A két fiatal állattal a gondozók az állatkerti elefántfoglalkoztatás budapesti hagyományait követve kezdtek el dolgozni, kissé felfrissítve ezt az Erfurti Állatkert tapasztalataival." - https://zoobudapest.com/rolunk/hirek/a-feher-konyv-korszaka
************************************************************************
A filmnek fontos előzményeit néztük már az In Kino Veritas Filmklubban:
Palásthy György: Az örökös
Timár István: Én vagyok Jeromos
Federico Fellini: Bohócok
Bacsó Péter: Forró vizet a kopaszra!
Luis Bunuel: A szabadság fantomja
Zsombolyai János: A kenguru
András Ferenc: Veri az ördög a feleségét
Folyományait szintén láthattuk az IKV-ben:
Szalkay Sándor: Kojak Budapesten
András Ferenc: Dögkeselyű
Fábri Zoltán: Gyertek el a névnapomra!
Jeles András: Álombrigád
Természetesen a Keménykalap és krumpliorr is egy kihagyhatatlan előd.
Azonban, ahogy keleten szaporopdnak a díjak, úgy kerül hozzá közelebb a nagykezű hölgy...
El a kezekkel! - gondolták a skótok:
És ebből egy rózsaszínű változat is készült - emlékezve a film flamingóira:
A kőpad - egy hideg(rázós) emlék a filmből:
Növekvő Jep:
növekvő felirat:
növekvő szobor:
Jep önmaga karikatúrája - jövő-gondolat nélkül:
És ebből is van rózsaszínű (jelen) változat is:
A sárga jobban megy a gyűrött archoz (avagy a kezemet figyeljék, mert csalok):
és ez talán a legpezsgőbb darab:
Az élet persze nem nehéz, csak rossz a fogása:
avagy itt még az ágy is függő...
A japánok az aranyélet előtt a táncra helyezték a hangsúlyt:
Itt a fehér öltönyös bohóc!
És a fekete mafioso:
A zsiráf jó színben van, de a Colosseum által "meggyűrűzött" flamingó "eltévedt":
Ez szinte már egy rendőrségi körözés:
Ezt az "komplex" alkotást köthetjük akárhová (esetleg a zsiráf után):
Még festmény is készült (szerencsére nem a filmen bemutatott módszerrel):
A fák sem nőnek az égig:
És ez már a vég:
Vagy az inkább ez a kultúra vége?
Az a vég nélküli szöveg - a bla-bla:
***********************************************************************
************************************************************************
2017-11-13. Juliusz Machulski: Vabank - In kino veritas filmklub 18:00 - Budapest, Népliget - Bárdos Csabával és Seres Sándorral
************************************************************************
************************************************************************
************************************************************************
************************************************************************
************************************************************************
Bemutató: 1952. június 26. Gyártó: Mexikó.
1952 nyarán Buñuel elérte, amit csak kevesen: sikeresen ötvözte a keserédes, társadalomkritikus zenés vígjáték és a szürreális komédia mûfaját. Az Emelkedés az égbe - a nevetséges költségvetés és a versenytempóban lezajlott forgatás ellenére - anyagilag és szakmailag is sikeres lett. A dél-amerikai értelmiség innentől kezdve nemcsak elismerte művészetét (ezt már az Elhagyottak sikere után is megtette), hanem együtt is dolgozott vele. A gyümölcsözõ együttmûködés keretében a következõ 7 évben 12 filmet készítettek. E tucatnyi munka elkészítése közben Buñuel rendkívül szerteágazó szakmai gyakorlatot szerzett a hatalmas tempót diktáló mexikói filmiparban. Emellett az összes kedvenc témáját kidolgozta ezekben a filmekben. A stílusban és történetben is változatos nagyjátékfilmek fõszereplõi a mindig alapos társadalomkritika mellett a Nõk és a Férfiak, s a közöttük fellángoló Szerelem, ami Buñuelnél természetesen õrült: vagy pusztít, vagy õt pusztítják... Az El Paoban nő a láz zárta le 1959-ben a „kreatív rohanás” korát. Ezután már nem foglalkozott új ötletekkel – nem készített többé évi 2-3 filmet – hanem lassabban, megfontoltabban dolgozott a régi ideákon.
1946-65
Az 1946-65 között készült mexikói filmek egy befutott filmalkotó gyorsan, kevés pénzbõl, de nagy mûvészi szabadsággal és lelkesedéssel készült munkái - sokak szerint ezek a legvalódibb késői Buñuel-filmek, hiszen itt nem kellett ragaszkodnia a "Buñuelihez" - az Andalúziai kutya és az Aranykor nevéhez forrt stílusjegyeihez.
************************************************************************
Munkássága önmagában is bevezetés a filmtörténetbe.
********************************************
********************************************
********************************************
********************************************
Mosoly, fintor, röhej, kacaj...
Az In Kino Veritas Filmklub új sorozatában olyan filmeket nézünk, amelyek a nevetés több fajtáját is kiváltják nézőikben:
2017-09-04. 18:30 Samuel Fuller: Halott galamb a Beethovenstrassén / Tote Taube in der Beethovenstraße (német-amerikai bűnügyi komédia, 1973, 128 perc)
2017-09-18. King Vidor: Nebáncsvirág / The Patsy (amerikai vígjáték, 1928, 77 perc)
2017-10-02. Tímár István: Én vagyok Jeromos (magyar vígjáték, 1970, 73 perc)
2017-10-16. Pierre Richard: A szórakozott / Le distrait (francia vígjáték, 1970, 85 perc)
2017-10-30. Luis Buñuel: Emelkedés az égbe / Subida al cielo (mexikói vígjáték, 1952, 85 perc)
2017-11-13. Juliusz Machulski: Vabank (lengyel vígjáték, 1981, 108 perc)
2017-11-27. Georges Lautner: Alulról az ibolyát / Des pissenlits par la racine (francia vígjáték, 1964, 95 perc)
Tóth Heléna és Seres Sándor vendége Bárdos Csaba lesz.
A komédia vagy vígjáték drámai műfaj, amely a világot komikusan ábrázolja, amivel a nézőit nevetésre ösztönzi. A nevetséges a komédiában érvényesül a legjobban, forrásai a következők:
– nyelvi és helyzetkomikum,
– identitásváltás,
– információhiány (a szereplők nem értik, mi történik),
– kölcsönös félelem (mindkét szembenálló fél tart a másiktól),
– vertikális és horizontális mozgások ellentéte,
– bolyongás, bizonytalanság (az én önmagába vetett hitének megrendülése, amivel szemben áll a főhős rátermettségének a bizonyítása különböző kaotikus kalandokban)...
A jól bevált komikus eszközök:
– a gépies, mechanikus viselkedés (nevetséges az organikussal szemben, a modern művészetben az individuum már nem számít, ezért a nyelv is mechanikussá válik),
– emberek és tárgyak összetévesztése,
– a dolgok kifordítása,
– átöltözések, többszörös szerepek,
– az utánzás (utánzása),
– túlzások, hazugságok (becsapás szóban, mimikával, öltözékkel),
– színlelt őrültség (komédiát csak álbolondokkal lehet csinálni),
– elleplezések és leleplezések,
– egy közösség külső behatoló általi megzavarása: a rendzavaró éles fényt vet a hibákra is, rejtett töréseket láttat meg,
– a nagyotmondás, füllentés, filmen kép-hang ellenpontozás,
– a realizálódó verbalizmus (amit kimondanak, az valósággá kövül),
– az észlelés megkérdőjelzése (valódi-e amit látunk-hallunk, illetve valóban összetartoznak-e),
– a karnevál (felszabadító komikum a karneváli habzsoló evés-ivás, a felelősség nélküli párválasztás és a nemiség kihangsúlyozása),
– a kínos és veszélyes helyzetből teremtett ártatlan helyzetek, a komikusnak a rettenetes mellé állítása.
A nevetés törvényei
Akkor nevetünk, ha a jelenségek drasztikusan eltérnek a normális magatartástól és a publikum már előre tudja, min nevet majd.
A komikum csak ott hat, ahol célzatos művészi akcióként van jelen.
A vígjáték konfliktusa belülről ered: a szív és az értelem ütközik össze – ez a színpadon komikus dialógusokban jelenik meg, a filmen a (groteszk) beállítás vagy -montázs is használatos rá.
A komikum az életellenes viszonyokat, az inhumánus magatartást a torzítás, groteszkké formálás révén képes nevetségessé tenni, így a kinevetéssel megsemmisíteni, de akár teremteni is tud.
A nevetés koreográfiája: a néző nevet a filmen, illetve az egyes szereplőkön, egyik szereplő a másikon – a komikum kollektív.
A filmvígjáték felkavarja mindennapjainkat, társas nevetést eredményez, ami megkönnyebbülést teremt.
A bohózat a vígjáték egyik formája. A bohózat a helyzetkomikumra helyezi a fő hangsúlyt, a vígjáték a jellemkomikumra. A vígjáték a finom mosoly műfaja, a bohózat a nyers és fékevesztett röhögésé.
A bohózat jellemzője az erős túlzás, mely kritikai-szatirikus célú is lehet. A bohózat nagy költői tehetséget igényel és nagy hatást képes előidézni.
A bohózat tekintet nélkül az illemre és tapintatosságra a legerősebb ellentétekkel dolgozhat, és a drasztikus hatásokat használja.
A bohózat valóság és fantázia minden tárgyát felölelheti és az ízlésestől oly mélyre szállhat alá, mint semmilyen más műfaj.
A bohózat célja az emberi hibák kegyetlen csúffátétele és a sors humorának megmutatása.
*******************************
*******************************
*******************************
*******************************
1935 Novel: Burn, Baby, Burn!
1936 Novel: Test Tube Baby
1936-12-06 Hats Off (screenplay & story)
1937 It Happened in Hollywood (screenplay)
1938 Adventure in Sahara (story)
1938 Federal Man-Hunt (story)
1938 Gangs of New York (original story & screenplay)
1930s Novel: Make Up and Kiss
1940 Bowery Boy (story)
1941 Confirm or Deny (story)
1943 Novel: The Dark Page (filmed as Scandal Sheet (1952).
1943 Margin for Error (uncredited)
1943 Power of the Press (story)
1945 Gangs of the Waterfront (story)
1949 Captain Video and His Video Rangers (TV series)
1949 I Shot Jesse James (director, story and screenplay)
1949 Shockproof (written by)
1950-09-17, -10-15 The Colgate Comedy Hour (TVs #1.2 #1.6 (production supervisor: NBC)
1950 The Baron of Arizona (Director, written by)
1950 The Colgate Comedy Hour (TVs) #1.22 (production assistant/supervisor) 51-05-20 #1.37 51-11-04 #2.10 51-12-16 #2.16 (executive producer) 52-01-13 #2.20 52-01-27 #2.22 52-04-06 #2.32 52-09-21 #3.1 52-10-19 #3.5 52-11-02 #3.7 52-12-14 #3.13 52-12-21 #3.14 53-05-03 #3.33 54-01-10 #4.15
1951 Acélsisak (director, producer)
1951 Fixed Bayonets! (director, screenplay)
1951 The Tanks Are Coming (story)
1952-08-12 Park Row (director, producer)
1952 Scandal Sheet (upon the novel The Dark Page)
1953 Zsebtolvaj (director, screenplay)
1954 Inferno (director, screenplay)
1954 The Command
1955 Bambuszház (director, add. dial. Japanese policeman (uncredited actor)
1957 China Gate (director, producer)
1957 Negyven fegyver (director, producer, written by)
1957 Run of the Arrow (director, producer, written by)
1959 The Crimson Kimono (director, producer, written by)
1959 Verboten! (director, producer, written by)
1960 The Roaring 20's(TVs) – Burnett's Woman (1960) (story)
1961 Underworld U.S.A. (director, producer, written by, Himself - Trailer Host (uncredited))
1962 Merrill's Marauders (director, screenplay)
1962 The Dick Powell Show(TVs) 330 Independence S.W. (director) 62 Unsold pilot (dir. with William Bendix about an investigator for the Department of Health, Education and Welfare
1962 The Virginian(TVs) It Tolls for Thee (director, writer)
1963 Shock Corridor (director, cinematographer: dream sequence – uncredited, producer, written by)
1964 A meztelen csók (director, producer, written by)
1965 A bolond Pierrot himself (uncredited)
1966-09-26 Iron Horse(TVs) High Devil (director, writer) 66-11-14 The Man from New Chicago 66-12-26 Hellcat 67-01-16 Volcano Wagon 67-02-06 Banner with a Strange Device 67-02-20 The Red Tornado (director)
1966 Brigitte et Brigitte Himself
1966 Novel: Crown of India
1966 Unsold pilot: American soldiers called Dogface. (dir.)
1967 Cinéastes de notre temps (TVs doc.) – Samuel Fuller: Independant Filmmaker (1967) … Himself
1967 The Cape Town Affair
1967 The Meanest Men in the West (TV) (screenplay, director)
1968 Célpontok (co-screenwriter - uncredited)
1968 Flash 28 (documentary short) Himself
1968 Flash 29 (documentary short) Himself
1969 Shark! (Director, screenplay)
1969 Interviewed in "The American Cinema" by Andrew Sarris.
1971 The Last Movie Himself
1973 Tetthely (TVs) Tote Taube in der Beethovenstraße (writer, Director, … American senator (uncredited) (Actor)
1973 The Deadly Trackers (story Riata, (uncr. director)
1973 The Young Nurses Doc Haskell (actor)
1974 Lángoló kereszt (screenplay)
1977 Az amerikai barát Der Amerikaner (actor)
1977 Scott Joplin (TV movie) Impresario (actor)
1979 Meztelenek és bolondok Interceptor Commander (actor)
1979 Sam Fuller and the Big Red One (documentary) himself
1980 A nagy vörös egyes (director, writer, War Correspondent (actor))
1980 Les rendez-vous du dimanche (TVs) Episode dated 25 May 1980 … himself
1982 A dolgok állása Joe (actor)
1982 A fehér kutya (director, screenplay, Ch. Felton (actor)
1982 A piszkos ügy Old Man in Pool Hall (actor)
1982 Börleszk Colonel Sharp (actor)
1982 Cinéma cinémas (TVs doc) Fuller à la table … himself
1983 Scotch Myths (documentary) himself
1984 Cinématon (documentary) himself (1985)
1984 Fear - Angst (TV doc.) Guest
1984 Le sang des autres Old Man in Small Cafe (uncr. actor)
1984 Les voleurs de la nuit (adaptation, director, Zoltan (actor))
1986 L'étoile de sang (short) (ac